(Mózes Éneke * MTörv 32:1-65)
32:1 Halljátok, egek, amiket szólok, * hallja a föld szájam igéit.
32:2 Folyjon össze, mint az eső, az én tanításom; * hulljon, mint a harmat, az én szólásom,
32:3 Mint a záporeső a füvön, és mint a csöppek a pázsiton. * Mert az Úr nevét segítségül hívom;
32:4 Adjatok dicsőséget Istenünknek. * Az Isten cselekedetei tökéletesek, és minden utai igazságosak;
32:5 Az Isten hű, és minden hamisság nélkül igaz és tökéletes. * Vétkeztek ellene, kik már nem fiai, undokságok által,
32:6 A gonosz és elfordult nemzedék. * Ezekkel fizetsz-e az Úrnak, bolond és esztelen nép?
32:7 Vajon nem atyád-e ő, * ki bírt téged és alkotott és teremtett?
32:8 Emlékezzél a régi napokról, * gondolj át minden nemzedéket;
32:9 Kérdezd meg atyádat, és tudtodra adja, * elődeidet, és megmondják neked.
32:10 Mikor a Fölséges elosztá a nemzeteket, * mikor elkülöníté Ádám fiait,
32:11 Akkor állapítá meg a népek határait * Izrael fiainak száma szerint.
32:12 Az Úr része pedig az ő népe, * Jákob az ő örökségének kötele.
32:13 A puszta földön találá őt, * az iszonyodás és kietlen pusztaság helyén;
32:14 Körülhordozá őt és tanítá, * és mint szeme fényét őrizé.
32:15 Mint a sas röpülésre izgatván fiait * és felettük repesvén,
32:16 Kiterjeszté szárnyait, és fölvevé őt, * és vállain hordozá.
32:17 Az Úr egyedül vala vezére, * és nem vala idegen Isten vele.
32:18 Magas földre helyezé őt, * hogy egye a föld gyümölcsét,
32:19 Hogy mézet szívjon a kősziklából, * és olajat a kemény szirtből,
32:20 A csordákból vajat és a juhokból tejet, * a bárányoknak, és Básán fiai kosainak kövérségével,
32:21 És bakokat a búza velejével; * és igya a szőlő legtisztább vérét.
32:22 De meghízék a szerelmes és hátra ruga; * meghízván, megkövéredvén, eltelvén,
32:23 Elhagyá alkotó Istenét, * és eltávozék üdvözítő Istenétől.
32:24 Idegen istenekkel bosszanták őt, * és utálatossággal haragra indíták.
32:25 Az ördögöknek áldozának, és nem az Istennek, * az isteneknek, kiket nem ismertek,
32:26 Az újaknak, és nem rég jötteknek, * kiket atyáik nem tiszteltek.
32:27 Az Istent, ki téged alkotott vala, elhagyád, * és teremtő Uradról elfeledkezél.
32:28 Látta az Úr, és haragra gerjede, * mert bosszantották őt fiai és leányai.
32:29 És mondá: Elrejtem orcámat előlük, * és meglátom, mi lesz végük;
32:30 Mert elfordult nemzedék ez, * és hűtlen fiak.
32:31 Ők engem azzal bosszantottak, aki nem vala Isten, * és haragra indítottak hiúságaikban;
32:32 Én is azzal bosszantom őket, aki nem népem, * és a bolond nemzet által ingerlem őket.
32:33 Lángoló tűz az én haragom, * és égni fog mind a pokol fenekéig;
32:34 És megemészti a földet termésével együtt, * és a hegyek alapjait megégeti.
32:35 Veszélyeket halmozok rájuk, * és nyilaimat rajtuk fogyasztom.
32:36 Éhséggel fognak megemésztetni, * és a madarak eszik meg őket keserűséges harapással;
32:37 A vadak fogait bocsátom rájuk, * a földön csúszók és kígyók dühösségével.
32:38 Kívül fegyver pusztítja őket, és belül rettegés, * ifjat úgy mint a szüzet, csecsemőt a vén emberrel együtt.
32:39 Mondám: Hol vannak? * Megszüntetem az embereknél emlékezetüket.
32:40 De az ellenségek haragja miatt elhalasztám, * nehogy kevélykedjenek ellenségei,
32:41 És mondják: A mi hatalmas kezünk, és nem az Úr * cselekedte mindezeket.
32:42 Tanács és okosság nélkül való nemzet. * Bárcsak eszesek volnának, és értenének, és végükről gondoskodnának!
32:43 Miképp kergethetne egy ezret, * és szalaszthatna meg kettő tízezret?
32:44 Nemde úgy, hogy Istenük eladta őket, * és az Úr bekerítette őket?
32:45 Mert nem olyan a mi Istenünk, mint azok istenei, * s ebben ellenségeink is bíráink.
32:46 A szodomaiak szőlejéből való az ő szőlejük, * és Gomorra telkeiről;
32:47 Szőlejük epeszőlő, * és gerezdjeik igen keserűek.
32:48 Sárkányok epéje az ő boruk, * és áspisok gyógyíthatatlan mérge.
32:49 Nemde el vannak ezek téve nálam, * és bepecsételve kincseim között?
32:50 Enyém a bosszúállás, én megfizetek annak idején, * hogy lábuk elcsuszamodjék;
32:51 Közel van a veszedelem napja, * és az idők sietve elérkeznek.
32:52 Az Úr megítéli népét, * és könyörül majd szolgáin;
32:53 Látni fogja, hogy megerőtlenül a kéz, * és a bezárkózottak is elfogytak, s a megmaradtak is fölemésztettek.
32:54 És mondani fogja: Hol vannak az ő isteneik, * kikben bizodalmuk volt?
32:55 Kiknek áldozataik kövérét ették, * és italáldozataik borát itták.
32:56 Keljenek föl, és segítsenek titeket, * és szükségetekben oltalmazzanak.
32:57 Lássátok, hogy egyedül én vagyok, * és nincs kívülem más Isten;
32:58 Én ölök és elevenítek, sebesítek és gyógyítok, * és nincs, ki kezemből kiszabadíthasson.
32:59 Fölemelem az égre kezemet, és mondom: * Élek én mindörökké.
32:60 Ha megélesítem kardomat, mint a villámlást, * és kezem ítélethez fog,
32:61 Bosszúmat töltöm ellenségeimen, * és azoknak, kik engem gyűlölnek, megfizetek.
32:62 Megrészegítem nyilaimat vérrel, * és kardom jóllakik hússal,
32:63 A megöltek és foglyok vérével, * a mezítelen fejű ellenségek vérével.
32:64 Dicsérjétek, nemzetek, az ő népét, * mert szolgáinak vérét megtorolja,
32:65 És bosszút áll azok ellenségein, * és kegyelmes lesz az ő népe földjéhez.
