(Habakuk Éneke * Hab 3:1-6)
3:1 Habakuk próféta imádsága a tudatlanság vétkeiért.
3:2 Uram, hallottam amit hirdettél, és féltem. Uram, a te munkádat az esztendők folytán újítsd meg; az esztendők folytán jelentsd ki azt, és mikor megharagszol, az irgalmasságról emlékezzél meg.
3:3 Az Isten eljő dél felől, és a Szent a Fárán hegyéről; dicsősége elborítja az egeket, és dicséretével teljes a föld.
3:4 Az ő fényessége, mint a világosság; szarvakat tart kezében; ott van elrejtve erőssége.
3:5 Orcája előtt megyen a halál; és a gonosz jár lábai előtt.
3:6 Megáll és megméri a földet; széttekint, és szétszórja a nemzeteket; összeomlanak a világ hegyei, lesüllyednek a világ halmai az ő örökkévaló léptei alatt.
