63:2 Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, mikor könyörgök; * az ellenség félelmétől mentsd meg lelkemet.
63:3 Te oltalmazz engem a rosszalkodók gyülekezetétől, * a gonosztevők sokaságától.
63:4 Mert megélesítik nyelveiket, mint a kardot; * megvonják a kézíjat, a keserű szert, hogy lövöldözzék titkon az ártatlant.
63:6 Hirtelen meglövik őt, és nem félnek; * megerősítik magukat a gonosz dologban;
63:6 Beszélnek, hogy tőröket vessenek, * és mondják: Ki látja azokat?
63:7 Gonoszban törik fejüket, * a fondorkodók elfáradnak az ármánykodásban,
63:7 S az ember szíve fölemelkedik; * de az Isten fölmagasztaltatik.
63:8 Kisdedek nyilai az ő sebesítésük, * és nyelveik megerőtlenednek önmagok ellen.
63:9 Eliszonyodnak mindnyájan, kik őket látják; * és minden ember fél,
63:10 És hirdeti az Isten cselekedeteit, * és elismeri az ő tetteit.
63:11 Az igaz örvendeni fog az Úrban, és benne bízni, * és dicsértetni fog minden igaz szívű.
