[Officium]
Advent III. vasárnapja

[Lectio1]
Olvasmány Izaiás próféta könyvéből
!Iz 26:1-6
1 Azon a napon ezt az éneket éneklik Júda földjén: Erős várunk van, védelmül kőfal és bástya szolgál.
2 Nyissátok ki a kapukat! Hadd vonuljon be az igaz nemzet, amely mindvégig hűséges,
3 amelynek szíve állhatatos és megőrzi a békét, mert benned van bizalma.
4 Bízzatok az Úrban örökkön-örökké, mert az Úr örökké megmaradó Szikla!
5 Letaszította a magasban lakókat, és a büszke várost megalázta, és földig alázta, a porba sújtotta,
6 úgyhogy most láb tiporja, a szegények lába, a szűkölködők talpa.

[Lectio2]
!Iz 26:7-10
7 Egyenes az igazak útja, az igaz ember ösvényét te egyengeted.
8 Ítéleteid útját jártuk s benned reméltünk, Urunk. Neved és emlékezeted után vágyódott a lelkünk.
9 Utánad vágyódik éjszaka a szívem, s téged keres a lelkem bensőmben. Mert ha ítéleted utoléri a földet, a mindenség lakói megtanulják az igazságot.
10 Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.

[Lectio3]
!Iz 26:11-14
11 Uram, magasra emeled a kezed, de ők nem látják meg. Majd egyszer meglátják, mennyire szereted ezt a népet, és megszégyenülnek; az ellenségeidnek készített tűz megemészti őket.
12 Uram, te békességet adsz nekünk, mert ahogy tetteinkkel megérdemeljük, úgy bánsz velünk.
13 Urunk, Istenünk! Más urak parancsoltak nekünk, nem te, de mi csak a te nevedet dicsérjük.
14 A holtak nem kelnek életre s az árnyak nem támadnak fel, mert megbüntetted s megsemmisítetted őket, még az emléküket is eltörölted.

[Lectio7]
Evangélium szent János Apostol kőnyvéből
!Jn 1:19-28
Azon időben a zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, s megkérdeztették: „Ki vagy?” És így tovább.
_
Homily by Pope St Gregory (the Great)
!7th on the Gospels.
Dearly beloved brethren, the first thing which striketh us in to - day's Gospel is the lowly - mindedness of John. He was so great that it was thought he might be the Christ; yet he soberly chose rather to seem only what he really was, than to let the belief of men invest him with a dignity which did not belong to him; for he confessed, and denied not, but confessed, I am not the Christ, at the same time he would not deny what he was in reality; and thus his very truth speaking made him a member of Him Whose title he would not by falsehood take. In that he arrogated not to himself the name of Christ, he became a member of Christ. While he humbly strove to confess his own weakness, he earned by his simplicity a part in the grandeur of his Master.

[Capitulum Laudes]
!Fil 4:4-5
v. Testvérek: Örüljetek az Úrban szüntelenül! Újra csak azt mondom, örüljetek. Méltányosságotokat ismerje meg mindenki! Az Úr közel van.
$Deo gratias

[Capitulum Sexta]
!Fil 4:6
v. Ne aggódjatok semmi miatt, hanem minden imádságotokban és könyörgésetekben terjesszétek kéréseteket az Úr elé.
$Deo gratias

[Capitulum Nona]
!Fil 4:7
v. Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.
$Deo gratias
