[Officium]
Csütörtök pünkösd ny. utáni XI. héten

[Lectio1]
Olvasmány a Királyok második könyvéből
!2Kir 23:36-37; 24:1
36 Jojakim huszonöt esztendős volt, amikor király lett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját Zebidának hívták, s a Rumába való Pedajának volt a lánya. 
37 Azt tette, ami gonosznak számít az Úr szemében, egészen úgy, mint atyái tették. 
1 Abban az időben Bábel királya Nebukadnezár felvonult, és Jojakim három évre alattvalója lett, de aztán újra elszakadt tőle.

[Lectio2]
!2Kir 24:2-4
2 Erre az ellene küldte a kaldeusok portyásait, aztán az arámok portyásait, a moabiták portyásait és az ammoniták portyásait. Júda ellen küldte őket, hogy pusztítsák el, az Úr szava szerint, amelyet szolgái, a próféták által hallatott. 
3 Pusztán az Úr haragja miatt támadtak Júdára, azért, mert eltaszította őket színe elől Manassze bűnei miatt, mindazért, amit az véghezvitt. 
4 Az ártatlan vér miatt, amit kiontott, hogy Jeruzsálemet elöntötte az ártatlanok vére; ezt nem bocsátotta meg az Úr.

[Lectio3]
!2Kir 24:5-7
5 Jojakim történetének többi részét, amit végbevitt, mind följegyezték Júda királyai történetének könyvében. 
6 Akkor Jojakim megtért atyáihoz, és fia, Jojachin lett helyette a király. 
7 De Egyiptom királya nem vonult ki többet országából. Mert Babilon királya mindent meghódított, ami Egyiptom királya alá tartozott, Egyiptom patakjától egészen az Eufrátesz folyóig.
