[Officium]
Feria Tertia infra Hebdomadam IV in Quadragesima

[Lectio]
Olvasmány Mózes második könyvéből
!Kiv 32:7-14
v. Az Úr így szólt Mózeshez: „Siess, menj le, mert vétkezett a nép, amelyet kihoztál Egyiptomból.  Hamar letértek az útról, amelyet előírtam nekik. Öntött borjút csináltak maguknak, azt imádták, áldozatot mutattak be előtte, és így beszéltek: Izrael, ez a te istened, aki kihozott Egyiptomból.”  Az Úr még ezt mondta Mózesnek: „Látom jól, hogy keménynyakú nép ez,  engedd, hadd gyúljon fel ellenük haragom, hadd töröljem el őket, és téged teszlek nagy néppé.”  Mózes igyekezett kiengesztelni az Urat, az Istent, s így szólt: „Uram, miért lobbannál haragra néped ellen, amelyet nagy hatalommal és erős kézzel hoztál ki Egyiptomból?  Az egyiptomiak nemde megállapítanák: csalárdul kivezette őket, hogy a hegyek között megölje és eltörölje a föld színéről? Lohadjon le tehát haragod és vond vissza a csapást, amellyel a népet sújtani akarod.  Gondolj Ábrahámra, Izsákra és Jákobra, a szolgáidra, akiknek megesküdtél magadra, és akiknek megígérted: utódaitokat úgy megsokasítom, mint az ég csillagait, s azt az egész földet, amelyről beszéltem, utódaitoknak adom, hogy az övék legyen örökre.”  Erre az Úr visszavonta a csapást, amellyel népét megfenyegette.

[Evangelium]
Evangélium + szent János Apostol kőnyvéből
!Jn 7:14-31
v. Amikor már eltelt az ünnep fele, Jézus fölment a templomba, és tanított.  A zsidók csodálkozva mondogatták: „Hogy ismerheti így az Írásokat, amikor nem is tanulta?”  Jézus így felelt nekik: „Tanításom nem tőlem való, hanem attól, aki küldött.  Aki készen van rá, hogy teljesítse akaratát, meggyőződhet róla, vajon Istentől való-e ez a tanítás, vagy csak magamtól beszélek.  Aki magától beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki azonban annak dicsőségén munkálkodik, aki őt küldte, az igaz, s nincs benne hamisság.  Hát nem adott nektek Mózes törvényt? Mégsem tartja meg egyiketek sem a törvényt. Miért törtök az életemre?”  „Te ördögtől megszállott - szólt közbe a nép -, ugyan ki tör az életedre?”  Jézus azonban folytatta: „Egyetlen egy tettet vittem végbe, s mindnyájan megütköztök rajta.  Mózes parancsot adott a körülmetélésre - bár nem Mózestől eredt, hanem az ősatyáktól -, és szombaton is elvégzitek a körülmetélést.  Ha tehát szombaton is körülmetélkedhet az ember, hogy Mózes törvénye csorbát ne szenvedjen, miért acsarkodtok ellenem, amiért egy embert meggyógyítottam szombaton?  Ne látszatra ítéljetek, hanem igazságosan ítéljetek!”  A jeruzsálemiek közül néhányan megjegyezték: „Ugye, ez az, akit halálra keresnek?  S mégis teljesen nyíltan beszél, s nem szólnak rá semmit. Csak nem győződtek meg róla az elöljárók, hogy ő a Messiás?  Róla tudjuk, honnét származik, a Messiásról azonban, ha eljön, senki sem fogja tudni, honnan való.”  Jézus a templomban tanítva ezt felelte rá: „Igen, ismertek, és azt is tudjátok, honnan való vagyok, noha nem magamtól jöttem, hanem az Igaz küldött, akit ti nem ismertek.  Én azonban ismerem, mert tőle vagyok és ő küldött.”  Erre el akarták fogni, de senki sem vetett rá kezet, mert még nem érkezett el az órája.  A népből sokan hittek benne. „Hát több csodajelet visz végbe, ha eljön a Messiás, mint amennyit ez végbevitt?” - kérdezgették.
