[Officium]
Dominica in Septuagesima

[Introitus]
!Zsolt 17, 5-7
v. Körülvettek a halál gyötrelmei, körülfogtak az alvilág gyötrelmei: szorultságomban az Urat segítségül hívtam és ő meghallgatta szent templomából szómat.
!Zsolt 17, 2-3
Szeretlek, Uram, én erőm: Uram, én erősségem, menedékem és megszabadítóm.
&Gloria
v. Körülvettek a halál gyötrelmei, körülfogtak az alvilág gyötrelmei: szorultságomban az Urat segítségül hívtam és ő meghallgatta szent templomából szómat.

[Oratio]
Néped könyörgését, kérünk, Urunk, hallgasd meg kegyesen: hogy mi, akik bűneink miatt igazságosan bűnhődünk, nevednek dicsőségéért irgalmasságod által megszabaduljunk.
$Per Dominum

[Lectio]
Szentlecke szent Pál apostol Korintusiakhoz irott első leveléből
!1Kor. 9:24-27; 10:1-5
v. Nem tudjátok, hogy a pályán küzdők mind futnak ugyan, de a díjat csak egy nyeri el? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!  A versenyzők valamennyien megtartóztató életet élnek, minden tekintetben. Ők hervadó koszorúért, mi pedig hervadhatatlanért.  Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegőt csapkodom, hanem megzabolázom,  és rabságba vetem testemet, hogy míg másokat tanítok, magam méltatlanná ne váljak.  Nem szeretném, ha elkerülné figyelmeteket, testvérek, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren,  s mind megkeresztelkedtek Mózesre, a felhőben és a tengerben.  Mindnyájan ugyanazt a lelki ételt ették, ugyanazt a lelki italt itták.  Ittak ugyanis a lelki sziklából, amely kísérte őket, s a szikla Krisztus volt.  De legtöbbjükben nem telt kedve az Istennek, ezért odavesztek a pusztában.

[Graduale]
!Zsolt 9, 10-11; 9, 19-20
Szükségünkben, szorultságunkban segítőnk: benned bízik mindenki, ki megismert téged, mert te nem hagyod el a téged keresőket, Uram.
V. Mert a szegényről nem feledkezel meg teljesen: a szegények tűrése nem vész el örökre: kelj fel, Uram, az ember ne legyen elbizakodott.
_
!Tractus
!Zsolt 129, 1-4
Mélységekből kiáltok hozzád, Uram: Uram, hallgasd meg szavamat.
V. Legyen füled figyelmes, szolgád könyörgésére.
V. Uram, ha a vétkeket figyelembe veszed: Uram, ki állhat meg előtted?
V. Ám te nálad bocsánat vagyon, törvényeid miatt bízom benned, Uram.

[GradualeF]
!Zsolt 9, 10-11; 9, 19-20
Szükségünkben, szorultságunkban segítőnk: benned bízik mindenki, ki megismert téged, mert te nem hagyod el a téged keresőket, Uram.
V. Mert a szegényről nem feledkezel meg teljesen: a szegények tűrése nem vész el örökre: kelj fel, Uram, az ember ne legyen elbizakodott.

[Evangelium]
Evangélium + szent Máté Apostol kőnyvéből
!Mt 20:1-16
v. „A mennyek országa hasonlít a gazdához, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon szőlejébe.  Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, kiküldte őket a szőlőbe.  A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piacon.  Megszólította őket: Menjetek ki ti is a szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek.  Azok ki is mentek. A hatodik és kilencedik órában újra kiment, s ugyanígy tett.  Amikor a tizenegyedik óra tájban is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?  Nem fogadott fel minket senki - felelték. Menjetek ki ti is a szőlőmbe - mondta nekik.  Amikor beesteledett, így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: Hívd össze a munkásokat, és add ki bérüket, kezdve az utolsókon az elsőkig.  Jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra tájban álltak munkába, és fejenként egy dénárt kaptak.  Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.  Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen.  Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak - mondták -, s ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.  Barátom - felelte egyiküknek -, nem követek el veled szemben igazságtalanságot. Nem egy dénárban egyeztél meg velem?  Fogd, ami a tied és menj! Én az utolsónak is annyit szánok, mint neked.  Vagy nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed, hogy jó vagyok?  Így lesznek az utolsók elsők, az elsők meg utolsók.”

[Offertorium]
!Zsolt 91, 2
Jó dolog az Urat dícsérni, nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni.

[Secreta]
Áldozati ajándékainkat és imádságunkat, kérünk, Urunk, fogadd el és e mennyei misztériummal tisztíts meg minket és hallgass meg kegyesen.
$Per Dominum

[Communio]
!Zsolt 30, 17-18
Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat és szabadítsd meg irgalmasságodban őt, Uram, szégyent ne lássak, mert hozzád kiáltok.

[Postcommunio]
Erősödjenek meg híveid, Isten, a te viszontajándékaid által, hogy egyrészt azokat megnyerve is mindig keressék, másrészt keresve mindekor elnyerhessék.
$Per Dominum
